A Tisza–tó

Magyarország második legnagyobb állóvize a Tisza-tó, amelyet az 1970-es évek elején,

mesterségesen hoztak létre, a szigetek, a holtágak, a morotvák vízi világa ősi

tájára hasonlít a látványa. A 127 négyzetkilométer összefüggő vízfelületű Tisza-tó alighanem

éppen ezért vált igen hamar népszerűvé. Sokszínűségét kiemeli, hogy négy

közigazgatási terület szomszédos a tó vidékével, Jász-Nagykun-Szolnok, Heves,

Borsod-Abauj-Zemplén, és Hajdú-Bihar megyék. Így a Tisza –tó vidékére látogató ízelítőt kaphat a Nagykunság, a Dél-borsodi és a Hevesi-síkság értékeiből, világából.

Maga a Tisza-tó hullámtéren jött létre, valójában gátak közötti, duzzasztott folyószakasz, ami

tizenhat szigetet foglal magába és tíz öblítő csatorna tartozik hozzá. A Tisza jól kivehető medre, a március közepétől november elejéig tartó duzzasztási időszak idején 10-15

méteres mélységet is elér. A Tisza-tó hatalmas vízfelületén három öböl, az Abádszalóki,

Sarudi és Tiszavalki öblök, és két, holtágakkal, duzzasztás előtti laposokkal, rétekkel

tagolt tórészlet, a Tisza-tavi Madárrezervátum területe és a tiszafüredi Holt-Tisza különíthető

el. A Tisza-tavi Turisztikai Régió, méretét tekintve hazánkban a legkisebb turisztikai régió, jelentőségét ennek ellenére mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a két statisztikai régió határvonalán lévő Tisza-tó köré többé-kevésbé önálló turisztikai régió alakult ki. A régió

területéhez 68 település tartozik hozzá, de a Tisza-tó régiójának területe nem esik egybe a nemrég, 2003-ban alakult, Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács 73 települést magába foglaló működési területével. A Tisza–tó turisztikai régiója a hét statisztikai régió mellett kialakított két turisztikai programrégiók egyike. A Tisza-tó névadója a kiskörei duzzasztó megépítésével létrejött hatalmas vízterület, ami 127 km² területű lett. A Tisza-tó ekképp fiatal létesítmény, jelenlegi duzzasztási szintjét igazából mindössze alig 30 éve, 1978-ban határozták meg. A terület arculata az óta is, folyamatosan változik, rendeződik. Ismerje meg Ön is azt a gyönyörű élővilágot, ami a Tisza-tó területén kialakult!

A Tisza-tó születése

Tisza-tó az 1967–73 között felépült, Tisza II. Vízlépcső üzembe helyezésekor, a Tisza folyásába történő mesterséges beavatkozás eredményeként keletkezett. Tisza-tó létrehozásának célja elsősorban a víz hasznosítása volt, idegenforgalmi hasznosítás Tisza-tó kialakításakor csak sokadrangú szempontként jelent meg. Tisza-tó ekképp csak nevében és látványában tó, a Tisza folyó szeszélyességének és az emberi beavatkozás következményeinek egyaránt kitett, síkvidéki átfolyásos tározó.

E rövid, száraz leírásból az ember nem is gondolná, milyen fantasztikus értékeket rejt magában ez a több mint 120 négyzetkilométer területű vízi paradicsom: Tisza-tó kialakítása óta eltelt, közel három évtized alatt ellentmondásos és beavatkozást igénylő folyamatok játszódtak le Tisza-tó térségében. A kiskörei létesítmény a duzzasztás eredményeképp és a 127 km²-t kitevő vízfelület összegyűjtésével olyan mértékű táji és település szerkezeti átalakulásokat eredményezett, amelyek átértékelték a térség addigi területhasználatát és jellegét egyaránt. Az összetett folyamatok felismerése és megfelelő mederbe terelése a Tisza-tó létesítménnyel szinte egyidős törekvés volt. Ennek alapján Tisza-tó – ez az elárasztott hullámtéri tározó – lehetővé tette, hogy a gátak közé szorított Tisza különféle eltérő adottságú víztereken kialakíthassa a még fennmaradt élővilágának páratlan gazdagságát. Ezek a természeti értékek nemcsak Magyarországon, de Európában is egyedülálló fontossággal bírnak, melynek léte, megőrzése, bemutatása képezi a térség egyedi előnyét, természeti adottságát, s így nemzetközi jelentőségű vonzerejét, a Tisza egykori, legendásan sokrétű és páratlan élővilágának visszaidézésére, újbóli felélesztésére.

Tisza –tó mindkét oldalán nemzeti parkok védett területei találhatóak, melyek még inkább kiemelik a térség természeti értékeinek jelentőségét.

Tisza-tó vizének minőségéről, avagy a vízminőség kialakítása, biztosítása

 Tisza-tó mesterséges létesítmény, egy sík vidéken kialakított, ún. átfolyó vizes víztározó, amit a környezeti állapot értékelése során figyelembe is vettek, s ennek alapján már az első években megkezdték a rendezést Tisza-tó területén.

Ökológiai szempontból Tisza-tó alig 30 évével (a jelenlegi duzzasztási szint gyakorlatilag

1978 óta van fenntartva) igen fiatal még ez a gyönyörű mesterséges tó. A különböző élőhelyi változások egyelőre csak a belső fejlődés, tehát Tisza-tó saját evolúciója tekintetében ható természetes folyamatok részeiként voltak megfigyelhetőek, mérhetőek. Efféle változások például egyes halfajok állományának csökkenése vagy növekedése, a tározótér medrében a fenékviszonyok átalakulása, vagy a vízinövény borítottság folyamatos gyarapodása. Az eddig elkészített felmérések és kutatások alapján például meghatározták Tisza-tó területén a hínár terjedési ütemét és vizsgálták az egyre nagyobb hínárborítottság vízminőségben okozott változásait.

A vizsgálatok alapján Tisza-tó vízterének kb. 40%-ában kívánatos, pozitív hatásokkal jár a hínárborítottság. Az ennél nagyobb aránynak viszont jelentős kedvezőtlen kihatásai vannak. Tisza-tó vízinövényekre vonatkoztatott élőhelyi adottságai miatt a növényzet intenzíven képes terjeszkedni és csak emberi beavatkozással (ami vegyszeres és mechanikai növényzetszabályozást jelent) lehet fenntartani a kedvező arányokat, és Tisza-tó egyes területeinek a járhatóságát.

Kiskörei-tározót eszerint (Tisza-tó korábbi, első elnevezése) szakaszosan üzemeltetett mesterséges vízi rendszerként kezelték, amelyet különböző biztonsági, technológiai, üzemeltetési és vízminőség-szabályozási okokból lehetőleg a vízhasználati igényeknek leginkább megfelelő összetételű Tisza-vízből rendszeresen, évente többször szabályoznak, beállítanak. Tisza-tó vízforgalmát döntő mértékben a tározóba jutó és az onnan kikerülő vizek mennyiségi és minőségi viszonyai alakítják egész évben. A tározó feltöltése után Tisza-tó területén fizikailag eltérő vízterek alakultak ki. Eszerint megkülönböztethetünk mára a Tisza-tó területén, tározón belüli folyómeder szakaszokat és medencéket.

A tározón belüli Tisza a Tisza Kiskörei Vízlépcső (403,2 fkm) és Tiszavalkó (440,0 fkm) közötti mintegy 36,8 km-es szakaszából alakították ki a tavat. A 89,25 m Af-i vízállásnál Tisza-tó vízterének területe 6,497 km2, ami megegyezik a vízfelület területével, és a nyíltvízzel egyaránt. Átlagmélysége 7,6 m, víztérfogata 49,359 millió m3. A tározótéren megtalálható emellett a Kis-Tisza és az Egerpatak mederszakasza is, ahol a vízterek területe 0,300 km2 és 0,040 km2, az átlagmélységek 1,2 m és 1,0 m. Megfigyelhető, hogy a Tisza–tó egy nagyon változatos tulajdonságokkal rendelkező tó. Medencéi: a Tisza bal parti hullámterében létrejött Abádszalóki-öböl és Tiszafüredi-medence, és a jobb parti hullámtéren kialakult Sarudi-, Poroszlói-, és Tiszavalki-medence. A medencék összterülete 120,503 km², amelyből 97,543 km² a vízfelület, 23,3 km2-t pedig a szigetek teszik ki. A Tisza–tó vízfelületének kb. 59%-a nyíltvíz, míg 41%-át hínár- és mocsári növényzet ellepi, s ennek aránya az egész év során változik. A Tisza-tó összes víztérfogata 105,2 millió m³. A medencék átlagmélységei 0,5 m és 2,1 m között változnak, az1993. évi felmérés adatai szerint.

Tisza-tó területére különböző mennyiségű és minőségű vizek folynak folyamatosan, van, ami szakaszosan, közvetlen csatornákon keresztül szabályozottan vagy szabályozatlanul, illetve az övzátony szintjét meghaladó árhullám esetén a magasparton keresztül.

A bejutó vizek esetében Tisza-tó területét rendben tartó szakemberek megkülönböztetik a tározót tápláló és a tározót terhelő vizeket.

Tápláló víznek nevezik azt a vízfolyást, melyet az egyes vízhasználati igények mindenkori kielégítése érdekében, vissza kell tartani. Az ilyen vizekkel szembeni követelmény, hogy jelentős vízmennyiséggel rendelkezzen és minősége a vízhasználók igényeinek megfelelő

legyen.

Terhelőként kell értelmezni minden olyan vizet, amely a tározóba jutva, annak minőségét a vízhasználati igények szempontjából leronthatja. A terhelő vizek között előfordulnak folyamatosan terhelő vizek, melyek bejutása nem szabályozott, ilyenek például a patakok vizei melyek sokszor nem elég tiszták, és szakaszosan terhelő vizek, amelyek bejutása

szabályozott.

Tisza–tó tápláló vízfolyása a Tisza. Terhelő számára az Eger- és Laskó-patak, valamint a szivárgó csatornákból bejutó vizek.

Tisza–tó vizéből a felesleges víztömeg döntő többsége a Vízlépcsőn keresztül folyik

el. Jelentős vízmennyiség leadását jelenti Tisza-tó vízfelületének párolgása is. A leadott vizek az öntözőcsatornákon (Jászsági-, Nagykunsági-, Tiszafüredi-főcsatorna) keresztüljutva kikerülnek a tóból.

Tisza –tó vizéből kikerülő vízmennyiséget a Vízlépcső és a

vízkivételi rendszerek segítségével szabályozottan, így a természetes állapotoktól jelentősen eltérve változtatják. A duzzasztási szintek tartása miatt a folyó felszíne a természetes állapottól nagymértékben különbözik, sokszor változó. Az őszi vízleeresztések utáni téli duzzasztási szintek évenként változnak, így Tisza –tó medrébe éves szinten bejutó

vízmennyiség lehet több is, vagy épp kevesebb, mint a kijutó. Számolni kell Tisza–tó mintegy 104 km2-es vízfelületének éves párolgási veszteségével is.

Az 1997. évi vízhozam adatok alapján megállapították, hogy a tározóba, Tisza–tó területére befolyó Tisza az összes bejutó vízmennyiség mintegy

98,7%-át tette ki. A patakok 1,1%-ot, míg a szivárgócsatornák vizei mindössze 0,2%-ot jelentettek. A Vízlépcsőn át távozott az összes elfolyó víz 97,1%-a, míg

az öntöző főcsatornákon keresztül leadott vizek 2,4%-ot tettek ki. Ekképp Tisza-tó egész élővilágát ez a változatos vízmozgás alakítja folyamatosan és teszi lehetővé, hogy egymás mellett teljesen különböző növénykultúrák éljenek meg Tisza-tó területén. Az éves összes

befolyó víz mennyisége a Tisza –tó területére 15 278 millió m³, az eltávozóé

pedig 15 295 millió m³ volt 1997 -ben.  

A Tisza évente meglehetősen sok, 2 331 659 tonna lebegőanyagot szállított a Tisza –tó területére, ehhez hozzáadódott a patakok által hozott 1 886 tonna és a szivattyútelepek által odajuttatott 351 tonna. Ez az úszó hordalék szintén fontos szerepet játszik általában a tavak élővilágának fejlődésében s ez a Tisza-tó esetében sokszor igen erőteljes folyamat volt. Rövid idő alatt, hirtelen nagy mennyiségű hordalékanyag jutott át a Tisza-tó területén, s nagyon sokszor intenzíven vitte magával a különböző szennyeződéseket is, egyfajta természetes tisztítóhullámként szolgálva. A Vízlépcsőn keresztül távozott 1 888 597 tonna ilyesféle szilárd anyag, a leadott vizekkel pedig 5 813 tonna. Ebben az évben a Tisza–tó vizében maradó lebegőanyag mennyisége 439 487 tonna volt, melynek jelentős része - az öblítőcsatornák árvízi zárt állapota miatt - a Tisza-mederben lerakódott, hozzájárulva a mai mederformák jó részéhez. Azonban a kiülepedett

hordalék nagy részét azonban a következő évi áradás tovább sodorta, így az fokozatosan eltávozott a duzzasztott szakaszról.

Tisza–tó területére bejutó egyes szervetlen vegyületek a tóban élő állatok (pl. a kagylók) számára hasznosak voltak, táplálták azokat.

A Tiszából 3 737 303 tonna, a patakokon át 104 738 tonna, a szivárgóból pedig 19 585 tonna oldott anyag került a tározóba, a mai Tisza –tó területére és onnan az elfolyó vízzel 3 678 648 tonna, a leadott vizekkel pedig 90 842 tonna efféle oldott szervetlen anyag került ki. A

bejutott oldott anyag mintegy 2,4%-a megmaradt a Tisza –tó vizében. Az összesen 92 136 tonnát kitevő sótartalomból a hidrogénkarbonát, a fitoplanktonok és a makrovegetáció egyik fontos szénbázisa keletkezett, a kalcium pedig a puhatestű vízi állatok (kagylók, csigák) mész szükségletét biztosítja, a magnéziumot és a káliumot a fotoszintetizáló élőlények használják fel. Látjuk tehát, milyen sokféle körülménynek kellett együtt, szerencsésen megvalósulnia a Tisza-tó élővilágának ilyen gazdag kifejlődéséhez.

Ezen felül a tározóba bejutó különféle sók hozzájárultak a gazdag élővilág táplálásához.

A Tisza-tó tavaszi feltöltésekor a tápláló vízből 6,6 tonna foszfor és 175 tonna szervetlen kötésű nitrogén jutott be a tóba (a tározó medencéibe), s ezek mind származnak a Tisza, Eger-patak, a Laskó-patak, a szivattyútelepek, a Jászsági főcsatorna, a Nagykunsági főcsatorna és a Tiszafüredi főcsatorna vizeiből. Ezek az anyagok mind táplálták és elősegítették a dús, gazdag, ellenálló növényzet és állatvilág fejlődését. Természetesen a Tisza –tó területét folyamatosan rendben tartó és felügyelő szakemberek évről –évre megvizsgálják ezeket az értékeket, és mindig ügyelnek arra, hogy egyetlen, a tóba bejutó anyag koncentrációja se legyen nemkívánatos mértékű. Jelenleg a Tisza –tó Magyarország egyik legtisztább vizű tava. A felsorolt anyagok jelenlétére minden olyan vízben szükség van, ahol a természetes vízi életnek ki kell fejlődnie és egészséges szinten kell maradnia. E tekintetben is kiemelkedően fontos Tisza-tó és a tavi élővilág védelme az ártó környezeti hatásoktól. A jól rendben tartott természetes vizekben a fürdőzés is biztonságos, a Tisza-tó pedig ma az egyik legtisztább, legegészségesebb vizű természetes fürdőhely Magyarországon.

Nézzük meg, mi is történt a Tisza-tó vizével, élővilágával az eddigi mintegy harminc év alatt!

Éves viszonylatban, jelentős mennyiségű foszfor és nitrogén jutott a tározóba, amelyből átlagosan csak kevés maradt Tisza-tó vizében. Ennek döntő többsége a vízi szervezetekbe kerülve, egészségesen beépült, konkrétan 45,4 tonna foszfor és 417 tonna nitrogén a fitoplanktonokba épülve, szerves kötésű nitrogén és formált foszfor formájában a vízzel együtt elfolyt a Tisza–tó területéről, míg a maradék a helyi vízi növényzet fejlődéséhez járult hozzá.

Általában az áradásos időszakban érkezik az összes lebegőanyag legnagyobb része, és ennek nagy része ugyanekkor távozik. Ez olyan szilárd hordalékot jelent, ami a víz tetején úszva tevődik össze, szerencsésebb esetben nagyobb részt természetes anyagokból áll (tehát nem olyan hulladékból, ami nem bomlik le). Lebegőanyagból nagyjából 8,1%-ot szállítanak a befolyó vizek, és elfolyik összesen 13,1% -a ezeknek. Az oldott anyag esetében jelentősen kiegyenlítettebb a helyzet. Oldott anyaghoz soroljuk itt azokat az ásványi anyagokat, elsősorban sókat, melyek alapvetően képezik, folyamatosan, a Tisza-tó vizében élő növények életének alapját. A vizet ezek a hasznos sók, összetételében az ember számára is hasznossá, egészségessé teszik fürdőzéskor. Tudjuk, hogy a termálvizek is olyan speciális oldott anyagokat tartalmaznak természetes úton, amik a szervezetre jótékony hatással vannak. Nem hiába üdítő és frissítő élmény a Tisza-tó vizében fürödni és nem hiába egészségesek és szaporák a Tisza-tó halai.

Összefoglalva megállapítható, hogy a Kiskörei-tározóra nézve - más hasonló nyílt rendszerekhez hasonlóan- korrekt anyagmérleg nagyon nehezen volt elkészíthető, de az mindenképpen kiderül az adatokból, hogy a mai Tisza–tó élővilágának jelenlegi formáját, összetételét nagymértékben ez a korai ásványi agyag - mozgás határozta meg.

A Kiskörei-tározó területén a kialakítása utáni években, a vízi- és mocsári növényzet jelentős mértékű térhódítása volt megfigyelhető. Az egyre nagyobb kiterjedésű összetett növényzet: nádasok, puhalevelű vízinövények, hínár stb. néha már akadályozta bizonyos mértékig a vízfelület hasznosíthatóságát halgazdálkodás, ökoturizmus, közlekedés terén, ezért igyekeznek évről évre a növényzet terjedését egyensúlyban tartani, vannak az évnek ma már olyan időszakai, amikor a Tisza–tó területe annyira burjánzik a vízinövényektől, hogy szinte csak a turistaútvonalak járhatóak rajta, afféle vízi ösvényekként. Mindez viszont a Tisza –tó szépségéből, használhatóságából szerencsére semmit sem von le.

Az 1997-1998. évi vizsgálatok során megállapították, hogy 1998-ra a megtalált vízi- és mocsári növényfajok száma a Tisza –tó területén 87-re emelkedett. Kiemelkedő jelentősége van annak, hogy a tározótéren belül 1998- ban megtalálták a kolokánt (Stratiotes

aloides) és a rizsgyékényt (Typha laxmanni), valamint a közönséges rence (Utricularia vulgaris) is megjelent. Az 1993-94. évi fajlistához viszonyítva, 29 fajjal bővült a megtalált növényfajok száma a Tisza –tóban. Ez igen nagymértékű bővülést, gazdagodást jelent gyakorlatilag pár év alatt. A szárazulatok, az addig nem megközelíthető helyek további vizsgálata során a fajlista számos mocsárréti-, partmenti-, növényekkel egészült ki. Tisza-tó vizében megtalált viszonylag magas fajszám azt jelentette, hogy jelentősen eltérő élettájak alakultak ki Tisza–tó területén, s hogy már igen korán kialakult egy gazdag élővilág alapja.

Három légi fotó sorozatot készítettek a Tisza–tó (tározó) területéről (1987., 1993., és az 1997. évi), ennek alapján és a terepbejárások során megállapították a növényzet, elsősorban a hínártársulások rövid idő alatt jelentős mértékű területi növekedését. A növekedés mértéke Tisza-tó különböző medencéiben eltérő volt, a legnagyobb arányú a növekedés a Tiszavalki- és a Poroszlói-medencében jelent meg. Ma is e kettő a leggazdagabb élővilágú, legérdekesebb természeti látványokkal szolgáló része a tónak. A Tiszavalki medencében óriási mértékű volt a nyílt víztér csökkenése az utóbbi húsz évben. A növényzet intenzív terjedésének igen kedvezett a viszonylag sekély vízmélység is a Tisza–tó területén.

Az 1987. évi légi fotón, a nyílt víznek látszó területeket, többek között Apota, Fásér-part – Nyárád-ér – IX. öblítő csatorna által határolt térség, Kőhíd-lapos térsége, Csapói Holt-Tisza – Ispán-tava által határolt terület, Ravaszhát, tíz éven belül dús vízi növényzet borította már. Szembetűnő volt a területi növekedés a Kis-Tisza Sarudi- és a Poroszlói medence felőli oldalán is, elsősorban a védettebb öblök területén. Leginkább a Trapa natans (sulyom) volt fellelhető túlnyomó többségben, a sulyom azonban, ha nagyon terjeszkedik, káros a tó élővilágára és tisztaságára is, ezért a kilencvenes években megfelelően szabályozták is terjedését.

Ezek alapján, az eredmények szerint megállapítható, hogy a Tisza–tó akkori összterületének 53,9%-át (azaz 68,44 km2) borította magasabb rendű növényzet a 90 –es évek végén. Ebben az eredményben a hínár- és mocsári növények mellett az erdei- és a mocsárréti növények is részben szerepelnek. Igen ritka és szerencsés helyzet ez egy mesterséges tónál. A változatos természetes vízi élővilág a leghatékonyabb öntisztító folyamatokat képes beindítani és működtetni a vizekben. Ezért is ilyen tiszta a Tisza-tó vize.

A magasabb rendű vízi növényzetből a hínár igen intenzíven, évente mintegy 1,5 km² –t terjeszkedett a Tisza–tó vizén, az egész tó összterületét számolva. A növekedés mértéke eltérő volt a különböző medencékben, jelezve, hogy Tisza-tó területén jelentősen eltérő növényfajták alakultak ki.

Az 1998. évi csapadékos időjárás bebizonyította, hogy az árvizek jelentős hatással vannak a vízi növényfajták terjedési és társulási-szerkezeti viszonyaira, amelyek az egymást követő években is eltérő növényvilág megjelenését eredményezték. Egyre gyakrabban térképezték fel az erre következő években a Tisza–tó növényállományát. Az árvíz hazánkban, gyakorlatilag majdnem minden évben megjelenik, folyóink területén, ezért is különböző mértékben ugyan, de a Tisza–tó is évente eleve változik a benne élő növényeket illetően. A mindenkori hatékony árvíz –és belvízvédelem egyben a Tisza-tó és a környező természetvédelmi területek védelmének alapja is.

A laboratóriumi mérések szerint a Tisza-tó vize a vizsgált mintaterületeken, 1998 –ban I-II. osztályú minőségű volt. Egymáshoz viszonyítva, a problémásabb koncentrációértékek a Kis-Tisza kijárata melletti területen voltak találhatók, amely a terület terheltebb voltára utalt (a Kis-Tiszán és Eger-patakon keresztülérkező vizek miatt).

A nehézfém vizsgálatok azt mutatták, hogy jelentős nehézfém akkumuláció nem volt a különböző növényfajokban. A biológiai vizsgálatok a kémiai vizsgálatoknál érzékenyebben mutatták ki az egyes mintaterületek közötti különbségeket.

Az algológiai eredmények szerint vízminőség tekintetében legfontosabb kérdés a kilencvenes években a Tisza–tó tisztaságát illetően a sulymos állományok méretének normalizálása volt, illetve a nyílt vízi területek megfelelő vízminőségének biztosítása. A legrosszabb vízminőség a sulymos állomány közepén volt jellemző, a legkedvezőbb pedig a gyékényes és nádas állományokban alakult ki. Azóta a Tisza–tó vizében évről évre úgy befolyásolják a növényzet fajtáját, arányait, hogy a lehető legtöbb helyen a Tisza–tó vize minél tisztább legyen és a méréseket követő években ezért a Tisza–tó vize nagyon sokat tisztult.

Az elemzés alapjául szolgáló vízvizsgálati eredményeket 1999.november.30- -án adták ki.

Túrázás a Tisza-tónál

Bemutatjuk Önnek a Tisza-tó és vidékének néhány szép túracélpontját, ajánlva mindezt a gyalogos, vízi és kerékpáros túrázóknak egyaránt. A Tisza-tó önmagában bizonyítja, hogy szépség, látnivaló, érdekesség az Alföldön is található. Ismerje meg hazánk egyik legszebb tavát és környékét, tapasztalja meg a természetjárás különleges élményét a Tisza-tó környékén! Változatos, értékes, ritka fajok százait magába foglaló páratlan, védett élővilág, egészséges, kristálytiszta víz: ez a Tisza-tó!

Ha Ön szeret horgászni, Tisza-tó a legjobb választás, mert tele van egészséges, sokféle, szapora hallal. Karikakeszegek, valamint számosan ezüstkárász, csuka, ponty fogható a Tisza-tó vizében, emellett megtalálhatóak a távol-keleti tájak halfaunájának tagjai is: a pettyes busa, fehér busa és a fehér amúr.

 A gyermekek számára igazi kalandélmény az érdekesebbnél érdekesebb kétéltűek, hüllők megfigyelése. Ha gyönyörű, érdekes természetfotókat szeretne készíteni, válassza a Tisza-tó varázslatos világát! Felvételeire bárhol büszke lehet majd. A holtágak, kubikgödrök, mocsarak a kétéltűek és a hüllők kedvelt lakóhelyei a Tisza-tó területein, felfedezésük, megfigyelésük a legkisebb, akár egynapos kalandtúrát is igazán izgalmassá teszi kicsiknek-nagyoknak. Szapora a tavi béka, kisebb számban honos a kecskebéka is, s jellemző a vízisikló és a mocsári teknős. Tisza-tó környékén számos madárfaj talál fészkelési lehetőséget, gyakran látni ritka, védett madárfajok egészséges, szép példányait, melyek mind fotótémának, mind hasznos, emlékezetes látványul szolgálnak a gyermekek számára is. A Tisza-tavi Madárrezervátum területén, kilenc élőhely típusról 199 madárfaj található meg: a legideálisabb, észrevétlen és élvezetes környezetismeret órát lehet megtartani itt, a tanulócsoportok és családok számára is felejthetetlen élmény. A kanalas gém, a szürke gém, a kárókatona, az üstökös gém, a nagy kócsag, a kis kócsag, a bakcsó, a batla, a barna kánya, barázdabillegető, az erdei pinty például mind megél itt békességben, általában szem lőtt vannak, jól megfigyelhetőek. Kuriózumnak tekinthető itt az erdei gémtelep is. A madárrezervátum országos jelentőségű, védett természeti érték, mely, az egész Tisza-tó természetvédelmi körzetével együtt, hozzátartozik Európa legfontosabb természetvédelmi területeihez, s nemzetközileg is védett.

Érdekességek, szemelvények: Milyen volt a mai Tisza-tó vidéke a legrégebbi időkben?

A jelenlegi Tisza-tó vidéke az újkőkoróta lakott terület. Nevezetes rézkori kincslelet került

elő Tiszaszőlősön, s népvándorlás kori leletek is nagy számban előkerültek a folyó menti árvízmentes magaslatokon.

Tiszaörvény Árpád-kori és kora középkori faluhelyének feltárása bizonyítja, hogy a révátkelő mindig is fontos stratégiai pont, kereskedelmi útvonal volt. A térség mai településeinek nagy része az Árpád-kori Tomaj nemzetség birtokához tartozott. Az itt élők a török időkben többször is el kellett, hogy hagyják lakóhelyeiket, de visszatérvén, mindig hamar újjáépítették a falvakat.

A legnagyobb pusztítást a török kiűzése körüli hadjáratok idején szenvedte e vidék, az ország más területeivel együtt. A XVII. század első felében reformátusok telepedtek le a vidéken, majd az egri érsekek rekatolizáló törekvései következtében, északnyugat felől katolikusok települtek be.

E vidék központja már a korai időktől Tiszafüred volt, közigazgatási szerepköre, nagyobb népessége, átkelőhelye, vásárai, kisipara révén irányító szerepre tett szert. A lassú polgárosodásnak, a Tiszafüred-Karcag vasútvonal kiépülése adott igazán lendületet a XIX-XX. század fordulóján.

A tómelléki települések művészi kisipara évszázadok óta jelentős maradt, a tiszafüredi fazekasság és nyereggyártás, a karcagi fazekasság, a mezőcsáti díszkerámia országos hírű. Ma számos kisebb falumúzeumban, tájházakban tekinthetőek meg az érdekes és változatos népművészeti emlékek. Építészetére korábban, meszelt oszlopú nádtetős házak alakjában a nemes egyszerűségű, népi klasszicizmus volt jellemző.

Népviselete a XIX. század végére már meglehetősen polgárosult, bár a hímzett ruha, szűr

és női kisbunda még száz éve is gyakran hordott viselet volt, esetlegesen modern, gyári ruházattal együtt. A falvak asszonyai még az első világháború idején, illetve azt megelőzően gazdag díszítésű szőtteseket, keresztszemes és szabadrajzú gyapjú- és pamuthímzéseket készítettek, a gyönyörű darabokból számos megmaradt emlék tekinthető meg a tájházakban. Az átányi szőttesekre a több díszítőcsíkot egymásra sorakoztató, az ősi kék-piros színeket alkalmazó stílus mindmáig jellemző. Sok falunak becsületére válik ma is a népi hagyományok kulturált, értelmes módon való megőrzése, számos érdekes látnivalóval szolgálva Önnek is, ha Tisza-tó környékét választja. Ugyan a viselethez hasonlóan a lakberendezés is polgárivá vált, a színes tulipános bútorokat a barnára festett váltotta fel, viszont szerencsére a régi, színpompás tulipános ládák, fiókos szekrények, bölcsők, tornyos ágyak megtekinthetőek több tájházban, helyi múzeumokban is.

Tisza-tó napjainkban kedvelt úticélja nemcsak a horgászoknak, a vízisportok szerelmeseinek, hanem kiváló kirándulóhely gyermekes családoknak is. A környék nevezetességei, sok falu megőrzött népi kulturális emlékei tovább színesítik a tartalmas kirándulást, ha Ön a Tisza-tó vidékét választja.

Tisza-tó kiválóan alkalmas vízitúrákhoz, a tó körül pedig gyalogos és kerékpáros felfedezések egyaránt tehetők.

Poroszló: az egyik legérdekesebb falu a Tisza-tó partvidékén.

Talán ott, ahol egykor Árpád honfoglaló magyarjai tábort vertek, vagy ahol 1455-ben kapott mezővárosi rangot, ünnepeltek a poroszlóiak elődei. Utóbb birtokossá vált Bornemissza Gergely, Gárdonyi regényhőse is, s ismerkedésünk a Tisza-parttal a folyó jobb partján máris érdekes tényekkel kezdődik. A csendes kis faluban, Tisza-tó partján kellemes strand, kemping, vízi sporteszközök várják a kirándulókat, s Ön sem fog csalódni, ha idelátogat.

Sokan a Tisza kapujának nevezik Poroszlót, ahol az ottani tájház, tele érdekességekkel, várja az érdeklődőket. A poroszlói tájház a Kossuth u. 25. –ben található. Poroszló az elmúlt években jelentős mértékű turisztikai fejlesztésekbe fogott és mára fogadók, apartman házak és egy elegáns kastélyszálló is az ide látogatók rendelkezésére áll. A közelben gyógyfürdő is található, ami a tó mellett szintén az egyik legvonzóbb célpont, érdemes felkeresni. A poroszlói Graefl kastély ma pompás szálloda, elegáns, ám baráti árakkal és sokféle kedvezményes csomaggal várja Önt és családját, sőt, a kastélyszálló kiváló esküvők, családi ünnepek, előadások, konferenciák számára is. Gyönyörű parkjában ritka és egzotikus növényfajok tucatjai találhatóak.

A Tisza-tó mentén található a Poroszlói Tanösvény, melynek segítségével Ön is igazán élményszerűen tekintheti meg a tó természeti szépségét, növény- és állatvilágát. A

Tanösvényhez Poroszló Tisza parti részéről, ahol a kikötő és kemping is várja az ide látogatókat, bérelt csónakokkal lehet eljutni. A tanösvényre látogatók száraz lábbal, a víz fölé ácsolt pallóúton tehetik meg a néhány kilométeres kellemes sétát. A séta során két madárfigyelő házikó és egy kilátó segítségével minden apró részlet megfigyelhető a tó élővilágából, s ha távcsövet, zoomos fényképezőt, kamerát hoz magával, sokkal több részletet megfigyelhet, megörökíthet.

További települések a tó környékén, látnivalók

Sarud

Sarud település neve először 1261-ben olvasható IV. Béla király egyik oklevelében.

Az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzékben Sorwld és Sorousd néven szerepel, majd Saruldeghaz (Saruldegyháza) névalakban szerepel. E név első tagjában (Saruld) a Sarold, Sarolt (ma Sarolta) női nevet sejtik, s ily módon a település tulajdonosáról, Géza fejedelem feleségéről, Saroltról kaphatta nevét.

A 14. század elején már királyi birtok volt. 1324-ben Csanád egri püspök, a birtokaitól távol eső dunántúli Mór falut cserébe adta Sarudért Károly Róbert királynak. Így ezután püspöki tulajdonba került.

 Volt itt egy zsindelyes uradalmi épület és majorház, kővel boltozott kút, földesúri ménes és jövedelmező halászat, ahonnét a földesúri konyhát finom halételekkel, az egri püspöki halastavakat élő halivadékkal látták el. A falu neve ekkor Mezőhídvég volt. Már ekkor megmutatkozott a Tisza itteni vidékének jelentős halászata, ma pedig a térség éttermei, vendégházai kiváló magyaros halételekkel várják az idelátogatót.

A mohácsi csatavesztés, majd Buda elfoglalása után török csapatok gyakran portyáztak Heves és Nógrád megye területén, míg 1542-ben Ferhát aga csapata Sarudot, Hídvéget és Tiszahalászt feldúlta.

Amikor 1544-ben Hatvant is elfoglalta a török, Sarud is, mint a megye déli

falvai, hódoltsági terület lett . A nép ekkor elmenekült, s a falu 1549 és 1553 között lakatlan puszta volt. 1554-től ismét kezdett benépesülni, de az 1558.évi urbárium még erősen bizonyítja a kilenc évvel azelőtti pusztítás nyomait. Ekkor még Mezőhídvég a püspöki uradalom központja volt, aminek megszűntével a török földesúr, Szinán bég szedte az adót és robotoltatott. Sarud 1604-ben ismeretlen körülmények között ismét elpusztult, s ezúttal

kilencven évig lakatlan maradt. A török kiverése után, 1690-93 között Tiszanánáról

új jobbágycsaládokat telepítettek Sarudra, az itteni telkekre. 1699-ben Telekessy István egri püspök visszaszerezte a török által elhódított püspöki birtokokat, így Sarudot is. Ily módon 1703-ban már ismét az egri püspökség volt a falu földesura.

1709 és 1711 között ismét elnéptelenedett a falu, a Tisza mentén súlyosan pusztító pestisjárvány miatt. Az elmenekülő lakosság csak 1712-ben kezdett visszatelepülni.

 Mára, Sarud már az egyik olyan Tisza-parti településsé vált, ahol a környező városokból az iskolák, üzemek üdülőket, hétvégi pihenőket hoztak létre.

Nagyon kellemes az itteni strand, strandja, és a gáton túl kempingek is várják a látogatókat, a nyaralás, üdülés nagyon szép itt.

Tiszanána – Dinnyéshát

A kis falu először IV. Béla király 1261-ben kelt oklevelében szerepel, akkor

még az Apocz nemzetség birtokainak szomszédja volt. A falu a XVIII. századig közvetlenül a Tisza partján terült el, ami az állandó árvízveszély miatt nem volt kedvező. A folyó mentén a történelem előtti korokban különböző népek éltek itt a Tisza eme szakaszánál. Szkíták, kelták éltek itt évszázadokon át, majd szarmaták, jazigok, s Attila hunjai is. Úgy szólnak a mondák, hogy maga Attila király is innen, a Közép-Tisza vidékéről irányította hatalmas birodalmát.

Attila halála után a gepidák, az avarok, a bolgárok,s a szlávok lakóhelye volt ez a vidék, akiknek maradékai később egyesültek a 896 táján érkező nomád magyar törzsekkel.

A hagyomány szerint Szent László király adományozta Nánát az egri püspökségnek, amelynek 1804-ig maradt birtokában, majd a szatmári püspökség tulajdona lett.

Tiszanánát számos alkalommal, az 1800 –as években árvíz öntött e el. A református templom 1752-ben épült. A katolikus templomot Galántai gróf Eszterházy Károly egri püspök építtette 1788-ban. Mindkép műemlék templom ma is megtekinthető.

A Tiszanána név első fele a Tiszára utal, a Nána pedig eredetileg személynév volt. A településhez tartozik a Tisza mellett fekvő üdülőterület, Dinnyéshát, aminek csónakkikötője több száz vízi jármű befogadására alkalmas. A kikötő közelében szabadvizű strand található.

Délről határolja a falut a fürdésre és horgászásra is alkalmas folyónk, a Tisza. Kedvelt üdülőterülete a Dinnyés-hát, itt nagyon sok jó szállás található. Az üdülőterület nagyjából 5-6 km-re van a falutól. A dinnyés-háti strand az egyik legjobban kiépített és legszebb fürdőhely a folyó partján, pihenés, nyaralás szempontjából ideális. Tisza–tó körzetében tehát a Tisza folyó menti strandok és horgász, halászhelyek is bővítik a kínálatot. A faluközpont két temploma közül a református templomok megőriztek valamit középkori formájukból, érdemes őket megtekinteni, egy kirándulás, üdülés igazán hasznos lehet ezzel a programmal itt.

Kisköre

Kisköre majdnem hétszáz éves múltját kevés fennmaradó építészeti emlék őrzi. A Tisza-tó legnagyobb Heves megyei települése.

A település legrégibb építménye az 1777-ben, barokk stílusban épült római katolikus templom, ennek érdekessége a kőből épült toronysisak. Belső berendezési tárgyai közül eredetiek a tölgyfából faragott padok, a fából faragott barokk szószék, a kagylómotívumokkal díszített oltárszekrény és a keresztelőkút szoborcsoportja. Érdemes üdülés, nyaralás során megtekinteni.

A népi értékeket, a népi iparművészet emlékeit a Falumúzeum gyűjteménye őrzi. A múzeum 1987-ben nyílt meg, tízéves gyűjtőmunka során gyűjtötték össze az alapját képező tárgyakat. A korhűen felújított és eredeti tárgyakkal berendezett ház 1856-ban épült. Három helyiség van benne. A tisztaszoba és a konyha berendezése egy múlt századi földművelő család berendezési tárgyait mutatja be. A hátsó szobában népi agyagedények, szerszámok, szőttesek találhatók. A szoba közepén áll a szövőszék, a látogatók ki is próbálhatják. Az utazás során a pihenés, üdülés még tartalmasabb, ha ilyen érdekes helyi nevezetességeket is megtekint, esetleg kipróbál a család apraja-nagyja.

Itt található a vízlépcső, melynek működése megtekinthető, de csak engedéllyel, túravezető vezetésével. A vízlépcső működése és az esetleges zsilipelés is jól megfigyelhető a vízlépcső mögötti közútról, érdekes élményt nyújt a vízen érkezők számára a zsilipelés. Ne hagyja ki az élményt üdülés alkalmával, s igazán felejthetetlen lesz látványában, hatásában a pihenés, túrázás során. A vízlépcső valójában duzzasztómű, mely a Tisza folyó hajózhatóságát teszi lehetővé.

A vízlépcső elektromos áramot termel, emellett az Alföld jelentős földterületeit innét öntözik.

Kisköre legújabb kori történetének nagyon fontos létesítménye a Tisza II. Vízlépcső.

Ez az erőmű az ország legnagyobb vízerőműve, megépítésének 30. évfordulóját 2004-ben ünnepelték. A Tisza folyó megújuló energiájából a villamos energiát négy csőturbina-generátoregység termeli, amelynek együttes kapacitása 28 MW.

A Tisza II. Vízlépcső, környezetével összhangban évente átlagosan 85-90 millió kWh villamos energiát termel, a turbinagenerátor egységei 5-6 ezer órát üzemelnek.

Az általa termelt villamos energia 20 kV-os, illetve 120 kV-os feszültség szintű hálózatokba jut. Jó időben a tiszai strand is jól használható, érdemes kipróbálni. Kellemes hely a fürdőzésre, a környék legjobban kiépített strandja. Az üdülés, pihenés során egy, rendes, kiépített, modern strandon igazán élmény a fürdés. Kisköre egyben több megyei jelvényszerző túra mozgalom érintési pontja is. „Az 1000 év a Bükk és Mátra vidékén” túramozgalom, és a „Hevesi Túrák” túramozgalom egyaránt kiemelt pontjának tartja.

Abádszalók

A Tisza bal partján, Kiskörével szembeni parton épült. Abádszalók számára nagyon fontos a Tisza II. vízlépcső, s a folyó kiskörei duzzasztása.  A faluházban számos érdekes, különleges tárgy megtekinthető, az István király u. 41. szám alatt. A nyaralás során ezeket a kicsi, rejtett „kincseket” se hagyja ki! Így lesz igazán hasznos és maradandó élmény a legrövidebb üdülés is.

Abádszalók további különlegessége a Babamúzeum, ahol 200-nál több, a Kárpát-medence tájegységeire jellemző, népviseletbe öltöztetett babát tekinthetünk meg Abádszalóknál hullámzik a 14 négyzetkilométeres Attila-öböl vize. Itt található a Tisza-tó legnagyobb

strandja is.

Tiszaderzs

Ha Ön szeret vadászni, horgászni, Tiszaderzs nagyon jó választás lehet az Ön számára.  A község környéke kedvelt vadászterület, de a horgászok is szeretik. A kirándulások kedvelt helye a tiszaderzsi folyópart. Román stílusú temploma a XIII. században a domonkos rendnek épült, s a tűz pusztítása miatt mára csak a romjai maradtak meg, a templomrom az Ady E. u. 3. –nál található.

Tiszafüred

Tiszafüred a Tisza fontos átkelőhelye, vasúti és közúti csomópont is. Az 1984-ben várossá vált Tiszafüred a Tisza-tó melletti települések fővárosa.

 Tisza-tó vidéki üdülőterület központja, az ökoturizmus célpontja is egyben. Termálfürdője igazi vízgyógyászati kultúrát jelent itt, magyarok és külföldiek is nagy számban látogatják. Ha érdeklik a vidéki wellness lehetőségek, pihenés, üdülés, kikapcsolódás céljára Tiszafüred ideális. Rengeteg nagyon jó wellness program, szolgáltatás van itt. Tiszafüred környéke védett természeti értékekben gazdag terület.

A négy megye - Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Heves, Jász- Nagykun-

Szolnok - határán található település környéke a bronzkor egyik legjelentősebb

lelőhely együttese a Kárpát-medence területén. A városhoz tartozó Tiszaszőlősön rézkori fejedelmi leleteket, Örvényen pedig Árpád-kori települést és temetőt találtak. A leletek megtekintése tovább színesítheti az üdülés programját. A Tisza-tó tiszafüredi vidéke a Hortobágyi Nemzeti Park megalakítása óta védett terület, és a mintegy 7000 hektárnyi védett térség több mint fele az ökoturizmus céljait szolgálja. A tó középső része, vagyis a Tiszafüred, Poroszló, Sarud és Tiszaderzs közötti terület a vízi túrák ideális helyszíne, mindegyik település kiválóan alkalmas szállás, túrázás és kempingezés szempontjából is. A város határában vannak a pusztakócsi mocsarak, az azokhoz tartozó Fekete-rét nádrengetegében mintegy kétszáz madárfaj él, megfigyelésük bármilyen távú izgalmas túra során jó program, akármilyen kirándulás, pihenés, üdülés programban érdekes színfolt lehet, érdemes megnézni a madarakat. Az európai jelentőségű madár élőhely szigorúan védett, a terület éppen ezért csak a Hortobágyi Nemzeti Park engedélyével látogatható. A településen évszázados hagyományai vannak a kézműves mesterségeknek, híres a tiszafüredi fazekasság, a bútorkészítés és a kosárfonás is. Számos emlék maradt fenn, ezek megtekinthetőek. Itt működött ezen kívül Magyarország leghíresebb nyereggyártó műhelye is. A mesterségek emlékét, a tárgyakat a Hortobágy Nemzeti Park Nyugati fogadóházában berendezett kiállítás őrzi, ott mindenféle érdekesség megtekinthető, s egy pár napos üdülés, pihenés során is rengeteg új élményt szerezhet a család.

Tiszafüreden van a klasszicista stílusú Lipcsey-kúria, ahol 1949-ben nyílt meg

a Kiss Pál Múzeum, amely az első falumúzeum volt Magyarországon. A ház régészeti, néprajzi, történeti és természettudományi anyagokat is bemutat, becses darabja két, eredeti Kossuth-levél. Az építészeti örökségek közül fontos és érdekes látnivaló a Meggyes csárda, amelyet 1760 és 1770 között építettek, az előző, leégett csárda helyére. Az épületben ma, Csárdamúzeum működik, sok eredeti látnivalóval, kordokumentummal. A csárdáknak nagyon színes története van, jöjjön el, képzelje el, milyen lehetett egy ilyen csárdában mulatozni, jókat enni, inni. Bármilyen üdülés, pihenés alatt a csárdamúzeum megtekintése érdekes színesítő program lehet.

Tiszafüreden található még a népi klasszicista építészet több oszlopos, tornácos emléke közül a Nyúzó Gáspár Fazekas Tájház, ami eredetileg is fazekasműhely volt. Két generációs fazekasok, a Nyúzó család élt ebben az eredeti XIX. századi bútorokkal, eszközökkel berendezett kis házikóban. A ház és a műhely eredeti látnivaló, amely a korabeli fazekasságot bemutatja.

A kemping felé vezető úton érdemes megtekinteni a neobarokk Kemény-kastélyt is, a kastélyt is korabeli bútorokkal rendezték be, parkja pedig védett, tele van ritka növényekkel.

A Tiszafüredi Termál és Gyógyfürdő az üdülőterület része ugyanúgy, mint a kényelmes kemping, modern és nagyon vonzó úti cél. Az üdülés, pihenés során a gyógyfürdő kipróbálásával, egy kellemes fürdőzéssel, wellness szolgáltatások igénybevételével Ön egészségét is támogatja, amellett, hogy sokoldalúan kikapcsolódik.

A Tisza-tó egy területe,a Füzesabony – Debrecen vasútvonaltól északra lévő része madárrezervátum, szigorúan védett terület, a Hortobágy Nemzeti Park része, megtekinthető túravezetővel, sok csoportos kedvezmény van rá és vannak a szállodáknak is kedvezményes csomagjai, amikben a Tisza-tavi Madárrezervátum meglátogatása is benne van. Érdemes megtekinteni a rezervátumot, a madarak felejthetetlen látványt nyújtanak, vigyen Ön is haza felejthetetlen, saját készítésű természetfotókat a nyaralás, üdülés után!

Hogyan lehet a Tisza –tó területén túrázni? Tippek, ötletek

Abádszalókon például nagyon jó szállás lehetséges kényelmes faházakban, ezek bérelhetők, s vegyük igénybe a strandot is, az egyik legjobban kiépített strand a Tisza-tó mellett.

Abádszalókon, a Faház Motelben, túravezetők állnak rendelkezésre, sok hasznos információt adnak. A faházak a kemping területén vannak. Hangulatosak, mindegyik kényelmes szállás.

Vannak irodák, melyek buszokkal elvisznek minket Tiszafüredre, a kerékpár kölcsönzőkbe. Itt a kerékpárok személyre szabott beállításában a túravezetők természetesen mindenkinek segítenek. Fejvédő sisakokat és láthatósági szalagot is adnak a kikölcsönzött kerékpár mellé. Rendszeresen szerveznek biciklitúrákat a Tisza-tó körül, az útvonal egy nemrégiben kiépített, nagyon jó kerékpárúton vezet, mely Európa legegyenletesebb, legsimább kerékpárútja, szinte suhan rajta mindenki. Végig a tavat körbevevő töltés tetején vezet a Tisza-tó menti kerékpárút, így folyamatosan gyönyörködhetünk a Tisza-tó festői látványában. Elsőképp a Tisza mentén követve, el lehet jutni Tiszadorogma faluig, ahol át lehet kelni a Tiszán egy kicsiny komp segítségével. Ezután Tiszabábolna és Tiszavalk falvak mellett vezet az út, a falvakba is érdemes viszont betekinteni. Az Apota ingoványát megkerülve, közvetlen a Tisza-tó partján vezet tovább az út. Poroszlón érdemes megpihenni, nagyon jó szállás lehetőségek és éttermek vannak, választhatjuk a gyönyörű kastélyszállót is, amelynek kiemelkedő wellness szolgáltatásai vannak és jó, magyaros étterme, kiváló helyi borokkal. A poroszlói Tájház tele van érdekes, szép népi iparművészeti emlékekkel. Kösse össze a wellness pihenés világát Ön is a népi értékek, népművészet megismerésével! Kerékpárral, Poroszlóról a kiskörei erőmű gát­ján át lehet kelni, ami eleve nem mindennapi élmény. A Tisza-tó az erőműnek köszönhetően létezik ma. Ezután vissza lehet térni Abádszalókra. Ez a 69 Km –es táv könnyedén megtehető, s nem kell nagy meredekeken menni közben.

Abádszalókról indulva, kitérőt lehet tenni egy igen érdekes helyre, a Tiszavirág tan­ösvényre. Egy kishajóval lehet átmenni a Tiszán a tanösvény kiindulópontjára. Gyalogosan kényelmesen bejárható a tíz állomásból álló, másfél kilométeres Tiszavirág Ártéri Sétaút, mely egy 2007-ben létesült ökoturisztikai program. Végigjárva ezt az utat, rengeteg érdekességet tudhatunk meg többek között a tiszavirágokról, vagyis a kérészek életéről, a térségben híres kosár- és gyékényfonásról, a teknővájásról, a hagyományos halászat eszközeiről és a régi ártéri gyümölcsösök „vadkertészetéről”. Két madár­megfigyelő torony található itt, ahonnan elénk tárul a Borzanat- és Göbe-tó, és azok változatos élővilága. Ezek a Tisza-tó amolyan belső, pici tavacskái. A Tisza élővilágának rengeteg lehetősége bontakozott, bontakozik ki a Tisza-tó területén, annak ideális körülményei miatt, erre ez a gyalogút is bizonyíték. Tervezze be a nyaralás, üdülés programjába, s az egész család egy elvarázsolt vízi világ csodáit ismerheti meg a Tisza-tó területén, a Tisza változatos élővilágából.

Az út legtávolabbi pontja a szigeten egy belső tó, a Göbe partján csónakok vannak, amik segítségével evezés közben is szem­ügyre vehetjük a Tisza-tó mesebeli világát. A Tiszavirág tanösvény meglátogatásakor van ebéd lehetőség is helyben, például bográcsban készült gulyás, rétes. Egyes irodák csomagban is kínálnak belépőt a Tiszavirág tanösvényre.

Aki kerékpártúrát tervez a Tisza-tó körül, annak a kerékpártúrán való részvétel szempontjából fontos tudnia, hogy viszony­lag gyakorlott kerékpárosok számára ajánlott a tavat körbekerülő teljes túra, akik le tudnak tekerni egy nap alatt 65-70 kilométert. A táv teljesítéséhez az egész nap rendelkezésünkre áll, ezért senkinek nem kell sietnie és nem is szabad, mert hamar kifáradhatunk. Ráadásul a terep teljesen sík, így emelkedőkkel sem kell megküzdeni. A Tisza-tó körbebiciklizéséhez, a túra sikeres teljesítéséhez átlagosan sportos erőnlét elegendő. Azoknak ajánljuk ezt az utazást, akik rendszeresen szoktak sportolni, kerékpározni.

Fontos, hogy a résztvevők megfelelően urai legyenek a kerékpárnak, tisztában legyenek a kerékpárosokra vonatkozó közlekedési szabályokkal, továbbá ne jelentsenek veszélyt magukra, társaikra, illetve más, az utakon közlekedőkre. A nyaralás, üdülés, pihenés során a biciklizéssel nemcsak a látnivalókat tekintheti meg nagyon könnyen, de remekül sportolhat is.

Szükséges felszerelés:

 Öltözet: strapabíró és sportos ruházat, edzőcipő, esőkabát, meleg ruha. Célszerű olyan speciális kerékpáros nadrágot hozni, aminek feneke vastag szivaccsal bélelt.

 Felszerelés, amire a kerékpározáshoz még szükség van: kisméretű hátizsák vagy övtáska a legfontosabb holmiknak, világos napszem­üveg, napvédő krém, szúnyogriasztó. A Tisza-tó körül és a Tisza partvidékén igyekeznek irtani a szúnyogokat, de kényelméért sokat tehet egy megbízható szúnyogriasztóval üdülés, nyaralás, pihenés során.

Abádszalókra autó­val érdemes elutazni, jó szállás lehetőségek vannak. A szombati napra célszerű szendvicsekkel készülni, péntek és szombat este pedig a szállás közelében közel könnyen találhat jó éttermet is. Az előre csomagolt étel praktikus üdülés, pihenés során, s sok szállás rendelkezik hűtőszekrénnyel is, ahol kényelmesen tárolhatja élelmiszereit. A tó partján a madárlátta szendvicsek közül még az összenyomott is finomabb.

Mivel utazás során az időjárás változékony lehet, ezért a travel irodák túravezetői általában fenntartják a jogot, hogy rossz idő esetén – eső, köd, rossz látási viszonyok – megváltoztassák a programot. Ez jelentheti a különböző látnivalók vagy túrák sorrendjének felcserélését, de különösen zord időjárás esetén – a kirándulók biztonsága, egészségük védelme érdekében – módosulhatnak vagy el is maradhatnak túrák, kültéri programok. Ebben az esetben a travel irodák mindenképpen igyekeznek valamilyen más programot szervezni. Akárhogy alakul is az idő, a Tisza-tó partján, a Tisza vidékén, a pihenés, az üdülés rengeteg szórakozási lehetőséget kínál és a tó partvidékén rengeteg a jó szállás.

Turizmus, fejlesztések a Tisza–tó területén

A Tisza-tavi régió turisztikai kínálatának megalapozó eleme maga a Tisza-tó. A vízterület

természetvédelmi és turisztikai jelentősége miatt egyaránt folyamatosan fontos a turisztikai infrastruktúra, a turisztikai szolgáltatások fejlesztése is. A Tisza-tó vidékének turizmusa számos vonatkozásban különbözik az országos átlagtól, de még a két

szomszédos statisztikai régió is teljesen más a wellness, üdülés, pihenés szolgáltatások, a szállás, szállások tekintetében, a kínálatban. Ugyanakkor olyan vonzerőkkel rendelkezik, és olyan egyedi előnyei vannak a Tisza-tó és egyáltalán a Tisza partvidékének, amelyek Magyarországon elsősorban erre a régióra jellemzőek, és egyre jobban megközelíti ez az üdülés, pihenés szempontjából tökéletes hely az európai hírnevet. A travel irodák közül egyre több foglalkozik a Tisza-tó és vidékének, a szállások, wellness hotelek kedvező ajánlatainak felkutatásával.

Kiemelkedő vonzerővel bír a Tisza-tó és a több helyen is fellelhető, őstermészeti képre alapozott ökoturizmus, ami egyre divatosabb a nyaralás, pihenés, üdülés és a wellness üdülés világában is: azt jelenti, hogy a lehető legközelebb a természethez, a környezetre, az élővilágra vigyázva, azt tiszteletben tartva pihenünk, felfrissülünk. Sok hotel, wellness hotel kínál az ökoturizmushoz illeszkedő programokat a Tisza-tó környékén és a Tisza partvidékén.

A Tisza-tó területéhez kapcsolódó üdülés, pihenés lehetőségek ajánlatok közül kiemelkedik tehát az ökoturizmus, ez az elmúlt években a Tisza-tó egyik vezető előnyévé vált. Egyes, elsősorban a Tisza-tó mentén elhelyezkedő településeken legalább annyira fontos a vízi és vízparti aktív turizmus, ha Ön szeret túrázni, akkor nyaralás, üdülés szempontjából Tisza-tó és védett környezete az Ön számára kiváló választás! A régió további, regionális jelentőségű vonzerői a gyógy- és termálfürdők, a falusi, kulturális értékek, emlékek, a kiemelkedő wellness szolgáltatások, wellness szállodák ajánlatai. A helyi jelentőségű vonzerők, a nyaralás, üdülés, pihenés során a kínálatot tovább színesíthetik a Tisza-tó partvidékén: lovaglás, vadászat, gasztronómia, értékes, védett emlékek, templomok, kastélyok, kúriák találhatóak Tisza-tó partján, környékén.

Az ökoturizmus mellett nagyon egészséges és itt, a tó vidékén praktikusan igénybe vehető a vízhez és vízparthoz kötődő aktív turizmus, a Tisza-tó a vízi sportok kedvelőinek is rendkívül alkalmas, motorcsónak is használható, bérelhető, jet ski és más vízi sportok is bátran űzhetők itt a tó területén.

Szálláshelyek tekintetében a Tisza-tó partvidéke egyre jobban fejlődik és egyre több, jobb minőségű szállás közül választhat. A Tisza-tó vidékén lévő hotelek sokféle speciális kiegészítő szolgáltatásokat is kínálnak, ezek közül a wellness a legkiemelkedőbb, s miden ehhez kapcsolható egészséges program, amitől a nyaralás, pihenés, üdülés igazán hasznos lesz.

Vendéglátó ipari egységekkel a Tisza-tó minden települése ellátott, a büfétől az étteremig több típus is megtalálható, s mindenütt kiemelt szerep jut a Tisza-tó remek halainak, ugyanis halételek területén a régió konyhája, gasztronómiai kultúrája az egyik legjobb, borai is díjnyertesek, világhírűek, finomak. Üdülés, pihenés, nyaralás során kóstolja meg a jellegzetes helyi halételeket, tájborokat a változatos, hangulatos éttermekben!

Tisza-tó part menti településeinek arculata az elmúlt évtizedekben, a tó kialakítása óta, jelentős változásokon ment keresztül, egyre szebbek a falvak, kisvárosok. Üdülőtelepek jöttek létre, amelyeken a szállások megbízhatóak és kedvező árfekvésűek, de vendégházak is számosan megtalálhatóak a Tisza-tó környékén, áraik barátiak. A települési központok megújultak, átalakultak, egyre változatosabb programok várják az idelátogatót, évente, pár évente megrendezett napok, fesztiválok, pl. zenei események, előadás napok is. Tisza-tó világához feltétlenül hozzátartozik a turizmus hátteréül és alapjául szolgáló természeti értékek megóvása is, ezért minden kiránduló tartsa tiszteletben a tó élővilágát, a környezet tisztaságát, a gyerekeknek se hagyjuk, hogy szemeteljenek, és az állatokat ijesztgessék.

Tisza-tó környezeti állapota jelenleg jónak mondható, de a Tisza-tó környezeti

állapotára veszélyt jelenthetnek a felelőtlen, rendetlen kirándulók.

Tisza-tó turisztikai régió, méretéből adódóan, számszerűen a legkisebb vendégforgalommal

rendelkezik, a strandokon így sokkal nagyobb nyugalomban telhet a pihenés, nyaralás, nincs túlzsúfoltság, s ez egyszerűen azért van, mert ez a gyönyörű tó és vidéke egyszerűen még kevésbé ismert, mint például a Balaton vagy a Velencei-tó. A Tisza-tó turisztikai régiójának célja nem is a tömegturizmus fejlesztése, hanem az egyedi környezetre alapozott minőségi turizmus fejlesztése, egyre magasabb minőségű és változatosabb wellness szolgáltatásokkal, jó gyógyfürdőkkel, termálvízzel, számtalan kulturális és természetvédelmi programmal.

A szállások jelentős része a térségben magánszálláshelyeken működik, de a hotelek is egyre többféle, sokszor akciós ajánlattal szolgálnak, a pihenés, üdülés, nyaralás céljára, a Tisza-tó környékén a legváltozatosabb szállások találhatóak.

Jelentős a gyógy turizmus miatt idelátogató vendégek száma is, számos gyógyfürdő, wellness programokat kínáló szállás, travel iroda kapcsolódik a Tisza-tó környékéhez. A tó környékén az utóbbi években a turisztikai szolgáltatások színvonala egyértelműen emelkedett.

A Tisza-tó turizmusának legfontosabb alapja az egyedülálló természeti környezet, a tó, és a régión áthúzódó, 120 folyam-kilométeres Tisza szakasz.

A Tisza-tavi Turisztikai Régió épít a változatos attrakciók különböző formáira, a települések adottságai szerint differenciáltan, de összehangoltan folynak a fejlesztések, a városok és falvak együttműködő hálózatából álló egységes régió ez, ahol a pihenés, üdülés, nyaralás során igénybe vehető lehető legtöbb féle szolgáltatás, program nagy számban, változatosan, egész évben megtalálható. Tisza-tó környékén a turizmus szervesen beépül a lakosság és a települések életébe, egyik fontos eleme és húzóereje a helyi gazdaság felzárkóztatásának és fejlesztésének, egyben a legfőbb turisztikai vonzerőt jelentő természeti-környezeti értékek megóvásának és fenntartásának.

Tisza-tó legfontosabb, elsődleges kínálata a természeti értékekre alapozó, azokat bemutató ökoturizmus. Ezt szolgálja az ökoturisztikai centrum, ami bemutatóhelyeket, tanösvényeket tart fenn a tó környékén. A pihenés, nyaralás, üdülés a gyermekek számára így élvezetes, észrevétlen és nagyon hasznos „környezetismeret óra” lehet, amin annyit tanulnak a tó élővilágáról és a természetről, amennyit akár egy egész évben egyébként, könyvekből.

Az ökoturizmushoz hasonló súlyú, de területileg jobban lehatárolt kínálatot a természetes vizekhez kötődő, aktív vízi és vízparti sportok, programok adják, nyaralás, pihenés, üdülés során számos kedvező program közül válogathatunk, a travel irodák sokféle sport, kirándulás és túra programot szerveznek a Tisza-tó partvidékére egész évben.

A Tisza-tó kínálatának további jelentős, kínálatot színesítő részei a lovas turizmus, a gasztro turizmus, a vadászturizmus és a kastélyokra, kúriákra épülő örökségturizmus, egyre több helyen vannak lovas kiránduló, sport lehetőségek programok. A békés lovakkal az egész család megismerkedhet, a gyerekek tanulhatnak a friss levegőn lovagolni. A ló az egyik olyan állat, amelyik a leginkább pozitív hatással bír a vele foglalkozó ember tudatára, lelkére.

Vadászat céljára kiváló környék Tisza-tó térsége, apróvadra nagyon jól lehet vadászni, a vadásztársaságok kiemelt szerepet tulajdonítanak a régiónak és a travel irodákkal is együttműködve szolgálnak az Ön számára a legjobb ajánlatokkal egész évben.

A ritkás, ám egészséges és romlatlan természeti területeken az apróvadak találhatók meg itt legnagyobb számban. A Tisza-tó térségének területhasználatát tekintve a jelentős méretű rétek, legelők, valamint halastavak miatt helyben a pusztai tájgazdálkodás, tanyás gazdálkodás, valamint az ártéri tájgazdálkodás jellemző illetve fejlődik. Elsősorban gabonaféléket termesztenek, s a helyi gazdák fontosnak tartják, hogy a lehető legtisztább, vegyi anyagoktól mentes termesztést valósítsák meg. Az itteni gasztronómiai kultúra ezért is magas fokú, nagyra értékelik a természetességet. Ez az éttermek kínálatából, a helyi ételek minőségéből is azonnal megtapasztalható, próbálja ki bármelyik fogást nyaralás, üdülés alkalmával! A Tisza-tó legfinomabb halai és a gondosan elkészített, lehetőleg helyben készített alapanyagok a jó minőség és természetesség bizonyítékai.

A Tisza-tó környékének adottságai a legelőre alapozott, külterjes állattartásnak kedveznek, a területen az erdőgazdálkodás csupán kiegészítő jövedelemszerző tevékenység az ezzel foglalkozók számára, hiszen összefüggő erdő csupán a Tisza mentén található. Ennek természetvédelmi-ökológiai funkciói, vagyis a természetes állatvilág számára búvó- és élőhely, az állatok közlekedéséhez szükséges útvonalak, a jelenlegi sűrűségben és gazdálkodási intenzitásban is nem eléggé biztosítottak. A gazdasági célú fakitermelés tovább csökkentené az őshonos fajok életterét, a Tisza-tó környékén a kevés erdőre ezért mindenkinek alapvető érdeke vigyázni.

A két legerősebb, vezető vonzerő a Tisza-tó vidékén tehát az ökoturizmus, vízi és vízparti aktív turizmus, ez jelenleg egyértelműen a Tisza-tóhoz és a Tisza vonalához kötődik, s évről évre egyre magasabb színvonalú szállás, szolgáltatások várják az ide érkezőket, az üdülés, pihenés, nyaralás szempontjából egyre jobbak a lehetőségek. A t területén a nyugalom, a tisztaság, a harmónia önmagában kincs, mert más hazai tavainkra ez jelenleg kevésbé jellemző. A Tisza-tó vitathatatlan előnye ez, amit érdemes kihasználnia, ha igazán fontos a nyugalom, a feltöltődés nyaralás, üdülés, pihenés alkalmával.

A világörökség részét képező, nemzetközi érdeklődésre számot tartó Tisza-tavi

Madárrezervátum a Hortobágyi Nemzeti Park része. Ez a turisztikai kínálat teszi

egyedivé Tisza-tó környékét, jelenleg erre épül fel az ökoturizmus legnagyobb része. A régió

természeti értékei azonban nem merülnek ki a Tisza-tóval, ártéri erdők, füves puszták,

és más élőhelyek is hozzátartoznak a táj szépségéhez, nyaralás, üdülés, pihenés alkalmával ne hagyja ki ezeket sem!

A Tisza és a Tisza-tó menti területeken számtalan kiváló lehetőség adódik horgászatra, a Tisza-tó valóságos horgászparadicsom és maga a Tisza is. nemcsak csuka ,ponty, keszeg, hanem a távol-keleti halfajták, például a fehérfejű busa is nagy számban fogható, a tiszta, de tápanyagban gazdag tóban a halak jó nagyra, egészségesre fejlődnek. Számos szálláshely, hotel és travel iroda egyben remek útmutatással is szolgál horgászat tekintetében, megmutatják a legjobb helyeket és lehet horgászfelszerelést is vásárolni, kölcsönözni.

 A termál- és gyógyvízzel rendelkező településeken, pihenés, üdülés, nyaralás során sokrétűen hasznosan töltheti az idejét, mert egészségét a gyógyvízzel nagymértékben ápolja. A gyógyvízzel, és az erre települt magas színvonalú szolgáltatásokkal rendelkező települések önálló, egész évben keresett turisztikai célterületek, a legmodernebb technika, látványos, minőségi környezet kiváló szolgáltatásoknak ad otthont. A nem gyógyhatású termálfürdők,

strandok, élményfürdők száma is nagy, itt is kiemelkedő jelentőségű a wellness és a sport is.

Már mintegy egy-másfél évtizede, a Tisza-tó szinte teljes éves szezonnal rendelkezett, valódi holtszezont csak a tavaszi időszak jelentett. Nyár elejétől a tél végéig folyamatos volt már tíz éve itt a szemfüles horgászok érdeklődése és jelenléte. A nyárin kívül kifejezetten nagy látogatószámú főszezonnak számított már sok éve az őszi vízeresztés 4-5 hete, és a tél vége, február, a gumihalas süllőzés legjobb időszaka. A magyar horgászokon kívül németek, osztrákok is felfedezték maguknak a Tisza-tó kövér halait, ma pedig újra a magyarok horgásznak többen itt. A Tisza-tó mára elsősorban a belföldi turisták célpontja. Leginkább családok szeretik a Tisza-tó partján tölteni a nyaralás, pihenés üdülés napjait, kedvező árú, megbízható szállás mindig van, s sokféle sporteszközt lehet kölcsönözni, a gyerekek pedig teljesen megismerik a természet szépségeit és elbűvöli őket.

Tisza-tó környékére elsősorban személygépkocsival érdemes jönni. Már az utak korszerűsítését is fontosnak tartják. Tömegközlekedéssel a Tisza-tó a MÁV és a VOLÁN társaságok által szervezett vasúti és autóbusz közlekedéssel is nagyon könnyen elérhető, aki közelebb lakik, annak az autóbuszos közlekedés praktikusabb, de azoknak is, akik távol laknak, és a travel iroda kedvező autóbuszos kirándulás ajánlatot kínál a Tisza-tó környékére. A vasút inkább a nagyobb távolságú utazások területén jó megoldás. A Tisza-tó környékén a vízi közlekedés vonatkozásában külön beszélhetünk a Tisza és a Tisza-tó vízi közlekedéséről. A Tisza régión áthaladó szakaszát, hajózhatóság szempontjából a Kiskörei Duzzasztómű két részre osztja. A felvízi oldal, Kisköre-Tiszaújváros jól hajózható, az alvízi rész, Kisköre-Nagykörű hajózhatósága vízállás függő, nyáron a kisvizes időszakban már nehezen hajózható. Ha Ön hajózni szeretne a Tisza-tóhoz, akkor a kikötők: Tiszaújváros, Tiszacsege, Tiszabábolna, Tiszafüred, Kisköre. A MAHART PassNave Személyhajózási Kft. fő kikötője a Tisza-tó térségében Tiszacsege, itt állomásozik a társaság Csege nevű hajója, mely kiválóan alkalmas kirándul hajókázásra a Tisza-tó vizén, a nyaralás, üdülés, pihenés igazi élmény, ha hajózás is szerepel a programban.

Tisza-tó környékén a nagy kerékpárúton kívül kerékpárutak jelenleg főleg jelentős gépjármű forgalmú főutak belterületi szakaszai mentén találhatóak. Egyre népszerűbb a kerékpározás az

utóbbi időben a Tisza-tó környékén. Tisza-tó körüli kerékpárút az egyik legegyenletesebb kerékpárút az országban, nagyon jól használható. A Tisza-tó térségének árvízvédelmét a Tisza viszonylag jó minőségű gátjai biztosítják.

Például a konferenciákra érkezők, az egészségturisztikai szolgáltatásokat

igénybe vevők, a külföldi vadászok többsége igénybe veszi a magas színvonalú kereskedelmi

szállás helyeket a Tisza-tó körül. Tisza-tó régióra jellemző már több olyan turisztikai forma is, mely nem igényel kereskedelmi szállás helyeket. Például napjainkban a természet-közeli nomád romantika ismét egyre inkább divatos a pihenés, nyaralás, üdülés terén. Ugyanakkor ebből adódóan, a Tisza-tó valós vendégforgalmát a kereskedelmi szálláshelyek adatai nem pontosan tükrözik, sok kiránduló jön saját hálófelszereléssel, sátrakkal is és nagyon népszerűek a kedvező árú, bérelhető kis vendégházak a Tisza-tó partján. A vízi túrázók, a kerékpárosok, a fiatalok, a horgászok szeretik a kicsi, olcsó szálláshelyeket a Tisza-tó mellett, főleg, mert sok helyen egyben lehet horgász felszerelést, kerékpárt is kölcsönözni, közel van a strand vagy a jó horgászhely. A kedvező, változatos, hangulatos szállások mindegyik fajtája jelentős létszámban van jelen a Tisza-tó környékén. Az elmúlt években jelentősen megnőtt a hibátlan szolgáltatási szinttel és jó konyhával rendelkező, minden tekintetben színvonalas vendéglátóhelyek száma. Tisza-tó vidékének települései néhány kivételtől eltekintve jellegzetes, alföldi kistelepülések hangulatuk a pihenés, nyaralás, üdülés során meghatározóan kellemes. A vízparti települések arculata az elmúlt évtizedekben, a Tisza-tó kialakítása óta jelentős változásokon ment keresztül, elsősorban változatos és minőségi szállás, szállások, az apartman háztól a kastélyhotelig, épültek. Üdülőtelepek is várják Önt több településen, a Tisza-tó partvidékén, ezeknek gyakran az ára is kedvező, Ön nyaralás, üdülés, pihenés során igen gazdaságosan is megoldhatja a programokat. A települési központok megújultak, átalakultak, szinte mindenhol van tájház, kisebb helyi emlékház, esetleg múzeum, s a települések sokszor rendeznek a Tisza-tó vizére csónakos, hajós, kenus túrákat, horgász, biciklis és egyéb túrákat, kulturális és természetvédelmi programokat, fesztiválokat. Ugyanakkor ez a folyamat még nem zárult le. Nem lehetne teljes a kép, ha nem mondanánk ki, hogy a Tisza-tó környezeti állapotára veszélyt jelenthetnek olyan turisták, akik a környezetet szennyezik, rongálják. A Tisza-tó környékével kapcsolatosan mindenkinek, itt lakóknak és kirándulóknak, nyaralás, üdülés, pihenés során itt kikapcsolódó családoknak, csoportoknak közös érdeke, hogy a Tisza-tó természeti értékeit mindenki óvja, hiszen a tó és környéke természetvédelmi terület, tele a legritkább, védett állat –és növényfajokkal.

Mentőállomás a Tisza-tó mellett 10 településen van: Heves, Poroszló, Mezőcsát, Tiszaújváros, Polgár, Egyek, Karcag, Kunhegyes, Tiszafüred.

A kulturális intézmények közül, a könyvtárak szinte valamennyi településen elérhetőek a Tisza-tó környékén.

Az idelátogató vendégek 30%-a évről évre elsőként érkezik a Tisza-tó vidékére. Különösen kiemelkedő Abádszalók és Tiszafüred vendégforgalma, a tóparti forgalom 80%-a e két városban csoportosul. Tisza-tó partjára érkező vendégek 30%-a külföldi, a regisztrált adatok alapján. Az összes kereslettel szemben, a nemzetközi vendégforgalom elsősorban a szállodákban csoportosul, több mint négyszerese a külföldi vendégforgalom a szállodákban, mint a magán szálláshelyeken. A külföldi turisták is elsősorban a vízpartot keresik fel, de mindenki szereti igénybe venni nyaralás, üdülés, pihenés során a tó mellett a hotelek wellness kínálatát is. Emellett még Berekfürdő népszerű hely, üdülés, nyaralás céljára, ez a Tisza-tó partvidékétől némileg távolabb van.

Egyértelműen előnyösnek bizonyult az ökoturizmus fejlesztése, a Poroszlói Ökocentrum, a hozzá kapcsolódó tanösvény már az első évben rendkívül népszerű lett, számos programmal várják az érdeklődőket, üdülés, nyaralás, pihenés során érdemes megnézni a poroszlói Tanösvényt is, a gazdag látnivalókat a tóparti szálláshelyek is csomagokban kínálják, amelyek gyakran tartalmazzák a belépőt is a Tanösvényre. Emellett Tisza-tó partján több vállalkozó is tervezi rövidebb tanösvények létrehozását, némelyik beruházás meglehetősen előrehaladott állapotban van. Egyelőre – a tó miatt – dominálnak a vizes élőhelyeket bemutató tanösvények, amelyek már most népszerűek különösen az idelátogató családok, gyerekcsoportok körében.

A horgászbarát szálláshelyek fejlesztése az utóbbi években nagy arányban haladt előre Tisza-tó partvidékén, ma pedig számos árfekvésű, sokféle profilú, szolgáltatások sorozatával ellátott szállás áll rendelkezésre a horgászni vágyók számára. Számos Tisza-tó menti település lakossága szívesen nyújt segítséget, ha Ön horgászni szeretne a Tisza-tó területén, szívesen megmutatják a legjobb helyeket.

Minden Tisza-tó menti településen megtalálhatóak a különböző vallásokhoz tartozó templomok, műemlékek, értékes látnivalókkal szolgálva pihenés, nyaralás, üdülés során. Néhány településnél fontos és nagy előny a Hortobágyi Nemzeti Park közelsége, illetve az arborétumok is.

A Tisza-tó partvidékén gyakran kerülnek megrendezésre hagyományőrző-, helytörténeti-, művészeti-, zenei- és sportrendezvények és vásárok.

A Tisza-tó és vidékének előnyei, pontokba szedve:

•Egyedülálló természeti értékek, európai szinten egyedi értéket képviselő természeti adottságok, szakértő túravezető segítségével látogatható, védett területek.

• Világörökségi terület a Tisza-tó és annak nagy területen a vidéke.

• Földrajzi fekvése kedvező, a tó közelsége a helyi klímát igen kellemessé teszi, nyáron rengeteg fürdési –és wellness lehetőség van együtt elérhető, számos más programlehetőséggel együtt, egy helyen.

• Kiemelt üdülőkörzeti státusza van a Tisza-tó vidékének, amit sokféle, hangulatos és minőségi szállás helyeinek köszönhet.

• Tájképi látványelemei, értékei a természetkedvelők nem mindennapi paradicsomává teszik a Tisza-tó vidékét.

• Hazánk ökoturizmusának egyik legkiemelkedőbb pontja, térsége a tó vidéke.

• Vízi sportok és szórakozás számára ideális a tó, sokféle erre alkalmas eszköz bérelhető, használható helyben, hajózás, motorcsónakozás, jet ski, csónakázás, kenu használat is lehetséges.

• Egyes turisztikai formák, pl.: kerékpáros, lovas programok egyre nagyobb számban elérhetőek, a gyönyörű természeti környezet és a tiszta levegő is hatással van még a lovak idegeire is, sokkal nyugodtabbak, kezesebbek, a gyerekek is tanulhatnak lovagolni egy nagyon szép környezetben, ahol strandolhatnak is.

• Nagyon fontosak az egészségturisztikai adottságok, gyógyvíz, termálfürdők szempontjából Tisza-tó vidéke kiemelkedően ellátott. A helyi termálvíz számos egészségügyi problémán is enyhít.

• Kereskedelmi szállás helyek egyre nagyobb számban találhatóak, s a hotelek nagyon alkalmasak konferenciákra, a Tisza-tó vidékére Ön szervezheti cégének csapatépítő tréningjeit is, mert számos sportprogram minőségi wellness szolgáltatásokkal együtt érhető el és az üzleti célú üdülés is ideálisan megvalósítható a tó vidékén.

• Állandó rendezvények, fesztiválok vannak, melyek sokfélék, mindenki megtalálja köztük az ízlésének, kedvének megfelelőt.

• A falusi turizmus fejlődése nagy arányú, a falvak gazdagok értékes látnivalókban és egyre több, egyre magasabb minőségű szolgáltatást nyújtó étterem, csárda, vagy kisebb, hangulatos büfék találhatóak meg, sokszor baráti árakkal is.

• Az épített környezeti értékek közül kiemelkedőek a szépen rendbe tartott hagyományos magyar népi építészet emlékei, takaros parasztházak, régi, szép templomok, de ezek mellett az úri kastélyok, kúriák is megtalálhatóak, Poroszlón pl, az egyik egy gyönyörű, igényes kastélyszálló, amelynek kiemelkedő wellness szolgáltatásai vannak és közel van a tó partjához és a termálfürdőhöz is.

• Számos akciós programcsomag lehetséges a Tisza-tó partvidékére, a travel irodák rengeteg érdekes, élvezetes ajánlattal szolgálhatnak a tó környékére. Last minute, ultra last minute utak is várják Önt, több szállodában.

• A Tisza-tó vidékének lakossága nagyon vendégszerető, kedves, sok hasznos információt szívesen adnak és a kirándulás, nyaralás, üdülés során a legtöbb mindenben segítenek Önnek.

• • Előnyös földrajzi fekvése számos további természetes látnivalóval szolgál, mert az Északi-középhegység és az Alföld, valamint a Tisza középső szakasza határolja.
• • Tisza-tó változatos tájegységek és eltérő hagyományok találkozásának helyszíne, ezért Ön akármikor jön el ide, mindig különleges, érdekes látnivalók várják.
• • Tisza-tó vidéke nagy kiterjedésű védett természeti területeken helyezkedik el (Hortobágyi Nemzeti Park, Hevesi Füves Puszták TK, Borsodi Mezőség TK, Közép-Tiszai TK, Ramsari területek).
• • Tisza-tó vonzó természeti adottságai, tájképi látványértékei a természetfotósok számára is hallatlanul változatos és értékes témául szolgálnak. Csak hozza el fényképezőgépét és gyönyörű természetfotókkal térhet haza! Az üdülés, nyaralás egyben a felfedezés és az alkotás örömével is gazdagodik.
• • Nagy mennyiségű gyógy- és termálvízkészlete a Tisza-tó vidékét az egészség szempontjából is fontossá, nagyon hasznossá teszi, üdülés, pihenés, nyaralás során Ön egészségét is nagyon hatékonyan védheti a wellness szolgáltatások és a termálvíz gyógyhatásának köszönhetően.
• • A levegő kristálytiszta és üde a Tisza-tó vidékén.
• • Folyamatos vízminőség-ellenőrzés van, a tó vízminősége évek óta kiváló, a legmagasabb szintű.
• • Szolnok, Gyöngyös, Eger, Debrecen, Miskolc közel van a tó térségéhez és a tóvidékről kényelmesen tehetőek egy –egy hosszabb üdülés, nyaralás, pihenés során környező városnéző túrák is.
• • Az M3 autópályáról gyorsan és egyszerűen, gazdaságosan megközelíthető a tó vidéke, valamint a buszközlekedés és a vasút is megbízhatóan működik, alkalmas a tömegközlekedés is az ideutazásra.
• • A hagyományokon alapuló gazdálkodás a Tisza-tó vidékén egyre inkább törekszik a természetesség, a vegyszermentesség és a minőség felé, ami a helyi ételekben is megmutatkozik.
• A Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács megalakulása, működése koordinálja és segíti a turisztikai célú és általános fejlesztéseket a környéken, s ennek hasznát minden ide látogató azonnal, évről évre egyre jobban megtapasztalja nyaralás, üdülés, pihenés során.
• • Turisztikai centrumok és intézmények várják Önt számos érdekes programmal, rendszeresen szervezett túrákkal, rendezvényekkel.
• • A Tisza-tó térségére megújulási törekvések jellemzőek, települési és térségi összefogásban egyaránt, ennek pedig eredménye a hatékony fejlesztések sorozata és az egyre szebb környezet.

Tisza-tó vidékének javát és az ide látogatók érdekeit is szolgálja az Ökoturisztikai Centrum, és a hozzá kapcsolódó bemutatóhelyek, tanösvények és attrakciók hálózata, amelyek a régióban megtalálható értékes élőhelyeket, ökológiai egységeket tárja fel, és teszi maradandó élménnyé az Ön számára is, ha ellátogat ide. Tisza-tó ökológiai értékei mellett foglalkozik a régióban található ártéri erdők, a füves puszták, a vizes élőhelyek összetett, szakszerű (szemlélődés, oktatás, kutatás) bemutatásával is.

A Tisza-tavi régió az ország alapvető, nemzetközi vonzerővel bíró ökoturisztikai kirándulóhelye.

Helyi szinten, jelentőségét és helyzetét tekintve az ökoturizmushoz hasonló mértékű, de területileg jobban behatárolt kínálatot, a természetes vizekhez kötődő, aktív vízi és vízparti pihenés, üdülés, nyaralás programok alkotják (strand, horgászat, vízi sportok, kerékpározás). Ennek hátteréül szolgál egy alapjaiban már kiépült kikötőhálózat, amely a vízi sportok, szórakozás kedvelőinek lehetővé teszi a part mellett fekvő települések és érdekes látnivalók, vízparttól történő megközelítését. Ennek a kínálati elemnek Tisza-tó területén gyakorlatilag kialakult hagyományai vannak, egyes területeken egyértelműen fontos.

A 120 km2 kiterjedésű Tisza-tó tehát, mint hazánk második legnagyobb összefüggő vízfelülete, az általa nyújtott lehetőségek száma alapján bátran tekinthető elsőnek. A fürödni és napozni vágyó családok, a lelkes horgászok és vadászok mellett a megszállott természetkedvelő felfedezők közül itt szinte mindenki megtalálhatja a számára ideális elfoglaltságot.

Tisza-tó északnyugati részén található a tiszafüredi Madárrezervátum, ami európai jelentőségű élőhely, ahol mintegy 200 madárfaj megtalálható, így az ornitológusok igazi paradicsoma, s a kiránduló családok, gyermekcsoportok, akár osztálykirándulások alkalmával szereznek itt kellemes, különleges élményeket, amellett, hogy megismerkednek a páratlan élővilággal.

Emellett a Sarudi-medence szintén egyedülálló adottságokkal rendelkezik a Tisza-tó területén. Gazdag állat- és növényvilága, apró holtágai, csatornái és szigetei az igazi, érintetlen természet képét adják, s tudva, hogy ez egy alig pár évtizedes mesterséges tó, ez igazán nagy eredmény. Ideális hely a Sarudi-medence is a csónakázni, horgászni, vadászni vagy egyszerűen csak pihenni vágyók számára.

Mint már megemlítettük, az aktívabb pihenés kedvelői olyan népszerű motoros vízi sportokat (pl. jet-ski) is űzhetnek, melyre máshol nincs lehetőségük, s bérelhető felszerelésekkel nagyon egyszerűen elérhetőek az Ön számára ezek a sport lehetőségek is pihenés, nyaralás, üdülés során.

Öt, bőséges hozamú alkáli-hidrogénkarbonátos termálvíz kút látja el a gyógyulni vágyókat a Tisza-tó vidékén.

Akik a környéket gyalog, kerékpárral, esetleg lóháton szeretnék bebarangolni, lenyűgöző tájakkal, falvakkal és gazdag kulturális emlékekkel találkozhatnak itt a Tisza-tó vidékén. Az alföldi népi kultúra értékeit nemcsak a múzeumokban, hanem az élő valóságban is megismerheti, egy rövidebb üdülés, nyaralás, pihenés alkalmával is.

Kulturális rendezvényekből is bőséges a választék a tó vidékén, a teljesség igénye nélkül a népszerű rendezvények közül: Tiszafüredi Halas napok, Tisza-tavi vízi karnevál, Nemzetközi Rock Pódium, lovas napok, az „1000 év hagyományai – európai régiók” rendezvény, vagy például a Tisza-tó szépe választás.

Ökoturizmus a természetvédelem jegyében; a Sarud- Poroszló-Tiszafüred határaival érintett Sarudi-medence egészen egyedülálló része a Tisza-tónak, változatos vízmélységű, holtágakkal, csatornákkal és szigetekkel, változatos vízi növényzettel, madár- és állatvilággal rendelkezik. Ez a táj a Tisza folyószabályozás előtti állapotát idézi fel. Kedvelt úti célja a csónakázni, horgászni, vadászni, kikapcsolódni vágyóknak ez a medence is a tavon.

 Tisza-tó egyik legszebb területe az észak-nyugati részen található tiszafüredi Madárrezervátum. A terület kimeríthetetlenül változatos látvánnyal szolgál, rengeteg a felfedeznivaló, kicsik-nagyon örömüket lelik benne. A mintegy 200 madárfaj csaknem fele költés miatt érkezik a területre, 81 faj átvonul, s nagyjából 20 faj itt is telel. Fontos, hogy a madarak európai jelentőségű élőhelyei szigorú védelmet élveznek, így ezek a területek fokozott odafigyelést igényelnek a látogatóktól, kirándulóktól.

Tisza-tó Abádszalók és Kisköre között elterülő, mintegy 14 négyzetkilométer kiterjedésű nyílt vízfelülete kiválóan alkalmas a strandolásra, fürdőzésre, illetve a különböző vízi sportok számára is. Máshol nem lehetséges különlegességet jelent a Tisza-tó tekintetében itt, Magyarországon, egyedülálló módon a motoros vízi járművek használatára való lehetőség.

Az öt alkáli-hidrogénkarbonátos termálvíz kút bőséges vízhozamát pedig Tiszaörsön és Tiszafüreden, kiváló termálfürdők hasznosítják.

A Tisza-tó körüli gát kitűnő lehetőséget nyújt a környék kerékpárral való bebarangolására; lenyűgöző tájak, falvak, vendégszerető helybeliek várják Önt pihenés, nyaralás, üdülés során.

Azok, akik lóháton szeretnének megismerkedni a Tisza-tó csodálatos vidékével, számos lehetőség közül választhatnak, mert a környéken található lovas tanyák érdekes és változatos program lehetőségekkel várják Önt, sok családi és csoportos, kedvezményes csomag is van.

A Tisza menti emberek hagyományőrző, az alföldi népi kulturális értékeket ápoló emberek. A népi fazekasmesterség, a népi tánc, a vesszőfonás és a sásfonás, a halászat és pákászat nemcsak múzeumokban, hanem az élő valóságban is megismerhető. A travel irodák kiemelten kínálnak programcsomagokat a hagyományos magyar népi emlékek megtekintésére, s a szállodák is kínálnak tematikus programokat. Ismerje meg Ön is a Tisza-tó környéki hagyományos, változatos magyar népi kultúrát üdülés, pihenés, nyaralás alkalmával!

2006-ban, a Tisza-tó környékét 79 948 vendég kereste fel, akik összesen 233 639 vendégéjszakát töltöttek a hotelek, szállások szálláshelyein. A vendégéjszakák több mint 70%-át belföldi vendégek vették igénybe.

A természetjárás jegyében különleges hangulatú túrákon vehetnek részt az érdeklődők a tó környékén, legyen az egy téli, korcsolyázással és sok mókával egybekötött családi kirándulás, egy tavaszi séta a Tisza-tó környékének valamelyik településén, egy nyári természetfotózás, vagy egy őszi ornitológiai túra az európai madárvonulás egyik legfontosabb pihenőhelyén, a Tisza-tó nádasaiban, sás között.

Tisza-tó túraközpontjaiban 44 féle túraútvonal közül válogathat pihenés, nyaralás, üdülés alkalmával. Az útvonalleírások itt mindig megfelelően tájékoztatnak a legfontosabb látnivalókról, pihenőhelyekről és az ajánlott túramódokról egyaránt.

Nyaranta autóval járható a Tisza-tó gátja, és a Tisza gátja is Poroszlótól Tiszafüredig. A Tisza-tó körüli kerékpárút magában foglalja az EuroVelo 11. sz. útvonalának (ami a Zemplén–Bodrog–Tisza menti kerékpárút) egy részét. A körgyűrűhöz kapcsolódnak sugárirányú kerékpáros utak egyaránt.

A környezeti állapot alakításában folyamatosan jelentős javulás tapasztalható, köszönhetően az államilag is támogatott környezetvédelmi intézkedéseknek, és a települési infrastrukturális beruházásoknak, illetve a környezetkímélőbb technológiák és rendszerek elterjedésének.

Általánosan igaz, hogy a víztől távoli területek felől a Tisza felé haladva, a szennyezőanyagok kibocsátása csökken, a természeti értékek és védett területek aránya pedig növekszik, egyre tisztább levegő, nagyobb csend és nyugalom vár. Tisza-tó környékén a tiszai vízkészletre alapozott öntözőrendszerek jelentős tartalékokkal rendelkeznek, ez a helyi mezőgazdaság számára nagyon fontos és elősegíti a fejlődését.

Tisza-tó területén az élővilág sokszínűsége, az ökoszisztémák változatossága, a természet közeli területek egyed- és fajtagazdagsága alapján a tó térsége Magyarország, de Európa többi országaihoz képest is a természeti értékekben gazdag területek közé sorolandó.

Tisza-tó térségében a terület közel 1/3-a védett, amely országosan is magas arány. Az országos fontosságú védett természeti területek között egyaránt nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek és természetvédelmi területek egyaránt találhatóak, melyek kiterjedése összesen több mint 80 000 ha. A védett természeti területeknek még további bővítését tervezik. A Tisza alapvetően a Kárpát-medencén belül kiemelten jelentős és összetett ökológiai szerepet tölt be.

Ennek egyik stratégiai gócpontja a Tisza-tó térsége, ahol a vízi és szárazföldi ökoszisztémák találkozása megvalósult egy regenerálódásnak indult, egyre természetesebb, tisztább környezetben.